Gyakori kérdések

Mindkét építési módnak megvan az a terület, ahol racionális döntés az alkalmazása.

A könnyűszerkezetes házak kivitelezési ideje töredéke a hagyományos építésű házakéhoz képest. A szilárd szerkezetű házak építési ideje nagyságrendileg fűtéskész szintre 5-6 hónap, ugyanez könnyűszerkezet esetén 3 hónapra tehető. Ha valakit sürget a határidő, annak kétségkívül megfelelő választás a könnyűszerkezetes építési mód. (Fontos mérlegelni azonban, hogy házat évtizedekre építünk, így eltörpül mellette a 3 hónappal több kivitelezési idő.)

Épületszerzeti szempontból a könnyűszerkezetes házak jóval egyszerűbb szerkezetek, kevesebb anyag felhasználásával készülnek, így előnyként említhető az alacsonyabb kivitelezési áruk is. A könnyűszerkezetes építési mód elterjedésének oka a nagymértékben növekvő munkabér ár, így külföldön már régebben is nagyobb számban épültek. Nem magas munkabérű országokban azonban nem tud igazán versenyképes lenni, hiszen műszaki tartalmiszempontból egyértelműen alacsonyabb szintűek. Hagyományos szerkezetből épülő házak esetén a kivitelezési költség hozzávetőlegesen 10%-át adja a falazat, ebből látszik, hogy ennek egy része spórolható meg, ha a többi szerkezet azonos műszaki tartalmú. Emellett természetesen vannak magas minőségű könnyűszerkezetes házak, amiknél a felmerülő negatívumok kisebbek, ezeknél viszont a kivitelezési ár is egészen hasonló (sőt drágább is lehet, mert „meg kell fizetni a gyors kivitelezést”) Szilárd szerkezetű házak előnye, a jóval jobb páratechnikai tulajdonságok, és a hangszigetelési képesség. A könnyűszerkezetes épületek talán legnagyobb hátránya a nyári hő védelem jóval kisebb mértéke, könnyűszerkezetes házban a nyári temperálás csak aktív (energiát fogyasztó) eszközökkel (pl. klíma) oldható meg. Másik nagy hátránya, hogy a könnyűszerkezetes házak értéktartása sokkal rosszabb a hagyományos szerkezetű házakéhoz képest. Befektetési célból (illetve, ha fontos, hogy 10-15 év múltán is komoly eladási értékkel rendelkezzen az ingatlan) csak szilárd szerkezetű házakat érdemes építeni.

Mindenképpen az egyensúlyt érdemes szem előtt tartani, hiszen akkor jár legjobban az építtető, ha a pénzéért a lehető legmagasabb minőséget kapja. A ház minőségét, energiahatékonyságát, fűtési költséget, értékállóságát és természetesen a kivitelezési árát nagymértékben befolyásolja a ház műszaki színvonala. Mindenképpen szükséges, hogy ez a műszaki tartalom a lehető legpontosabban legyen előre meghatározva.

A födémszerkezet kiválasztásánál két fontos szempontot kell figyelembe venni. A térlefedő szerkezetnek jó ár-érték arányban kell lennie a ház árával, mint ahogy az épületnek a telek árával. Kis teherhordó fesztávok és nem pakolható padlás esetén a fafödém az egyik legkedvezőbb árú megoldás. Tetőtérbeépítés vagy tárolásra is alkalmas födém esetén az „E” jelű vasbeton gerendás, a Porotherm, illetve a monolit vasbeton födém jöhet szóba. Monolit vasbeton födémet különleges esetekben bonyolult alaprajzi szerkesztés esetén vagy változó födémterhek mellett javasolt csak használni.

A műanyag, illetve a fa nyílászárók egyforma hőszigetelőképességgel bírnak. A mai korszerű PVC alapanyagoknak köszönhetően a műanyag ablakok is UV stabilak, illetve jó színtartók, továbbá javukra írható, hogy nem igénylik a rendszeres újrafestést. Bizonyos stílusú házak esetén indokolt lehet a fa nyílászáró választása, ám a műanyag nyílászárók is több színben fóliázhatóak.

Ha a garázsépítés a lakásépítéssel nem egy időben történik, akkor természetesen csak különálló garázsról lehet szó. Amennyiben a garázs egy időben épül a lakással, akkor annak házban történő elhelyezését javasoljuk. Az így kapott gépkocsi-tároló hasonló műszaki tartalom mellett nem drágább a különállónál. Ha a hozzáépítendő utat, külön kapubejárót, illetve a téli hólapátolást is figyelembe vesszük nyilvánvaló megoldás az épületen belüli garázskialakítás.

A tégla ősi, hagyományos építőanyag, s mint természetes építőanyag a legmegfelelőbb komfortérzetet biztosítja a jó hő- és páraháztartása miatt. A korszerű alapanyagok és technológiák már téglaház esetén is rövid kivitelezési időt eredményeznek. A téglaházak teherhordó szerkezetei évtizedekre stabilitást biztosítanak. A tégla a könnyűszerkezetű házakkal ellentétben jó hőtartással rendelkezik, jobb hanggátló tulajdonságú, és nyáron is megfelelő hővédelmet biztosít. A tégla építésű ház hosszan tartja értékét.

A kivitelezési idő meghatározásához a szerkezet pontos ismerete szükséges, általánosságban azonban elmondható, hogy tégla ház kivitelezése fűtéskészen 5-6 hónap, kulcsrakészen pedig 7-8 hónap. Ha többszintes épületről van szó, vagy a födém típusa valamilyen szilárd födém, akkor ezek a kivitelezési időtartamok változhatnak, illetve a ház összetettsége és az esetleges kedvezőtlen (téli) időjárás befolyásolhatja a házépítési időt.

A hőszigetelés a házak külső borítása, aminek kettős szerepe van. Első szerepe a „megtartás „ ( télen a meleget, nyáron a hűvöset)  második pedig az, hogy a hőt ne is engedje át  (télen a hideg ne jöjjön be, nyáron a meleg ne jöjjön be.)

Hol található meg egy házban? Jellemzően a  padló alatt ( 10-15 cm polisztirol), külső falon ( 10-15 cm polisztirol, vagy kőzetgyapot)  tetőtérben/ födémen ( 20-30 cm kőzetgyapot vagy celluló szigetelés) .